Rektori köszöntő
Kedves Olvasók!
A Veszprémi Egyetemi Napok, a VEN, valójában egy inverz világ: ilyenkor fordul a kocka, és a rektor – jelképesen – lemond hivataláról, átadva a felelősséget a Diákrektori Hivatalnak és a Diákrektornak. Mert a világ úgy teremtetett, hogy VEN volt, van és lesz – amikor a diákból lesz a rektor.
Ez persze csak a mítosz. A „Mátrixban”, azaz a valóságban valójában mindig is a diákok vezetik az egyetemet. Az intézmény legfontosabb célja pedig nem más, mint a VEN hagyományainak megőrzése és a hallgatói közösség jókedvének biztosítása. Csupán látszat, hogy a rektor időnként „átveszi” az intézmény vezetését – a valódi irányt a diákok határozzák meg.
Ennek az alapvető igazságnak a tudatában ajánlom mindannyiunk figyelmébe az évtizedek alatt felhalmozott bölcsességeket, a hagyományokat és az örökérvényű jókedvet, amelyet a VEN szelleme képvisel.
Kívánok mindenkinek felejthetetlen élményeket, sok örömöt és közös ünneplést!
Abonyi János
időszakos látszat Rektor
Diákrektori köszöntő
Kedves Hallgatótársak, Egyetemi Polgárok és Vendégeink!
Mint már mindannyian tudjátok, elérkezett az a bizonyos páratlan év, ahol hosszú megpróbáltatások során, hónapok munkájával, izgalommal és barátsággal küzd majd meg egymással a négy csapat és a négy jelölt a diákrektori cím üdvéért. Páratlan koncertek és fergeteges programok várnak rátok, amiket egy vérbeli egyetemistának sem szabad kihagynia.
Fontosnak tartom azonban kiemelni, hogy a programok látogatása és a koncerteken való féktelen bulizás nem elég az egyetemi napok szellemiségének megőrzéséhez. Valóban ez a nagyszerű hagyomány barátokat teremt, de ugyanúgy el is tudja rontani az emberi kapcsolatainkat. Arra kérném a csapatokat, egyetemistákat és vendégeinket egyaránt, hogy legyetek TÉNYLEG barátok, ugyanis nincs annál szebb, mint mikor karöltve mentek a VENkocsmákba egymás nevét kántálva és dalolva. Most pedig jó Venfernosként megidéznem Nektek a VEN szellemeit: Legyen köztetek versenyszellem, ami felperzseli az általatok készített produktumok erejét. Legyen veletek a csapatszellem, amely mindenkit átjár, mikor hajnalok hajnalán is egymást támogatva kocsmát festetek, akár más egyetemi tevékenységek mellett is. Megidézem továbbá a diáklét szellemét is, amely képes bennetek tartani a szabadságot és a kreativitást, hogy egyetemistaként szabadon szálljanak gondolataitok és ötleteitek, amiket a VEN-en bármikor valóra válthattok.
Végül, de nem utolsó sorban a közösség szellemét idézem meg, amely segít az egyetemistáknak és a vendégeknek egyaránt, hogy barátsággal és békével töltsék el ezt a gyönyörű hetet.
Legyetek hát barátok, s ne csak vetélytársak,
Döntsétek az akadályokat, amik elétek állnak,
Legyen veletek eme VEN szelleme,
Üdvözöl Brukifer, a pokol szerzetese
Brukifer
A XXX. VEN diákrektora
Veszprémi Egyetemi Napok (VEN) – Egy élő hagyomány története
A VEN kialakulása olyan történethez hasonlítható, mint az univerzum keletkezése: a nagy robbanásra senki nem emlékszik, a következő pillanat pedig már mindenkinek egy kicsit másképp él az emlékezetében.
A Veszprémi Egyetemi Napok (VEN) története egészen az 1950-es évekig nyúlik vissza. Már 1954-ben és 1959-ben is rendeztek Egyetemi Napokat az intézmény fennállásának jubileuma alkalmából, ezek azonban még tudományos és kulturális seregszemlékként működtek. Az igazi fordulópont 1969-ben érkezett el, amikor a Veszprémi Vegyipari Egyetem 20 éves fennállását egy újszerű hagyomány megteremtésével ünnepelték meg.
A VEN alapötlete az volt, hogy a világ „fordítva” működjön: a professzorok ülnek be az iskolapadokba, míg a diákok irányítanak. Az első diákrektor, Chikán András humorosan így fogalmazott: „mostantól egy szavamat se vegyétek komolyan, mert be vagyok csípve”. Ez a felfogás jól tükrözte a VEN szellemiségét, amely a hatalom kifordítását és a hagyományos egyetemi hierarchia játékos megkérdőjelezését állította középpontba.
A VEN fejlődése és hagyományainak kialakulása
A rendezvény az első években gyorsan népszerűvé vált, és egyre több kreatív programmal bővült. Már a korai VEN-ek során helyet kapott a kocsmai játékokkal ötvözött vetélkedés, a diákrektor-választás és különféle versenyek, például az autóstop-verseny, amely során a résztvevők stoppal próbálták bejárni a lehető legnagyobb távolságot, miközben pecséteket gyűjtöttek az érintett településekről. A verseny olyan sikeres lett, hogy még a Magyar Rádió is beszámolt róla.
1971-ben bevezették a diákrektor-választási rendszert, amely a mai napig működik. Ennek lényege, hogy a csapatok létszámtól függetlenül azonos szavazati erővel bírnak, és senki sem szavazhat a saját csapata jelöltjére. Az első, ilyen módon választott diákrektor Kürti Sándor lett, aki győzelmét nemcsak vitathatatlan tehetségének, hanem a látványos krepp-miniszoknyás lánytánckarának is köszönhette.
A választási kampányok hamar egyre látványosabbá és összetettebbé váltak. A kortesdalfesztivál a VEN egyik legnépszerűbb programjává nőtte ki magát, ahol a csapatok humoros és kreatív módon mutatták be saját jelöltjeiket. A kampányok során egy új hagyomány is megszületett: a diákrektor-jelöltek bevonultak az egyetemen és a városon keresztül, látványos és szórakoztató módon népszerűsítve programjukat.
A VEN átalakulása és mai formája
Ahogy telt az idő, a VEN egyre nagyobb méreteket öltött. A kezdeti kis csapatokból hatalmas, akár 1600 fős közösségek alakultak ki. Az egykori diákrektori kampányok szinte show-műsorokká váltak, és a bevonulás is a város egyik legjobban várt eseményévé nőtte ki magát.
A fesztivál szervezése is egyre komolyabbá vált. A Diákrektori Hivatal (DiRH) eredetileg a bürokrácia paródiájának indult, de idővel a fesztivál lebonyolításának egyik központi elemévé vált. A régi diákrektorok és jelöltek gyakran visszatérnek szervezőként, így a VEN hagyománya egy folyamatosan megújuló, de mégis gyökereiben azonos közösségi élménnyé alakult.
Ma a VEN már nem csupán az egyetemi élet legfontosabb eseménye, hanem egy országosan ismert fesztivál, amelyet egykori és jelenlegi hallgatók egyaránt látogatnak. A közösségi média megjelenésével a rendezvény még szélesebb körben vált ismertté, és egyre több új programmal, látványos előadásokkal és modern színpadtechnikával bővül.
A Veszprémi Egyetemi Napok tehát nem csupán egy fesztivál, hanem egy élő hagyomány, amely évről évre új energiát kap a résztvevők kreativitása és lelkesedése által. Egy olyan esemény, amely generációkat köt össze, és amely minden alkalommal felejthetetlen élményeket nyújt mindazok számára, akik részesei lehetnek.
